Stone Mountain

Szinte esélytelen, hogy ma befejezzem a posztot, így inkább csak feltöltöttem a képek egy részét, ügyelve, hogy azért a poént ne mindenhol lőjem le...

Ígérem hamarosan tényleg beszámolok a 'dombornyomott hegyről'.

[...]

És igen, a post folytatódik! Azok után, hogy bármelyik dél-amerikai szappanoperát megszégyenítő alapossággal harangoztam be a cselekményt, következzék hát a Stone Mountain Parkban elkövetett kirándulásunk részletes beszámolója!

Lassan két hete már, hogy Sanyi leszaladt Nashville-ből, és mivel szép időnk volt nekivágtunk, hogy megnézzük magunknak a közeli Stone Mountain Parkot. A Hálaadásos hétvége plusz a jó idő miatt igen sokan gondolták ugyanezt, így egész nagy tömeg lett a nap végére (a Snow Angel Show-ra, na de ne szaladjunk előre...).

Edzett emberek lévén nem volt kérdés, hogy mivel kezdjük a túrát: a hegy megmászása, ahogy az néhány nap múlva az igen erős izomláz megjelenésekor kiderült, egészen fárasztó volt, pedig a mi cipőnk még normális is volt (de volt aki tűsarkúban próbálkozott). A teljesítményünknek mindketten nagyon örültünk. A kilátás egészen jó volt, bár nyilván a képeken ez nem igazán jön át. A lényeg: láttuk Atlantát (15-20 mérföldre voltunk légvonalban), illetve az Appalache kezdeményeit is (talán). 'Mászás' közben találkoztunk rágós oszloppal, illetve cement(es zsák) kerítéssel, de erről talán ennyi elég is. A hegy kialakulásáról sajnos nem tudok részletesen beszámolni, mivel azt a programot, ahol ezzel komolyabban foglalkoznak Sanyival mindketten alacsony prioritású kategóriába soroltuk, így nem is maradt rá időnk, midenesetre biztosan könnyen faragható anyagból van (stone? :) ). Ha vkit jobban érdekelne a téma, és hogy miért is tartott cirka 56 évig (!!) kifaragni ezt a csodálatos formát, itt tájékozódhat.

A csúcs meghódítása után a 'hegyre (látványosságra) épült' falu (=szórakoztató központ) felé vettük az irányt, ahol már javában tombolt a karácsony(i láz). Korábban nagyjából összeszedtük, hogy mit lenne érdemes megnéznünk/kipróbálnunk(pl. skyride, laser show, fireworks, 4D mozi) és mi az, amitől mindketten hajlandóak vagyunk eltekinteni (pl. meeting Hilda the Christmas Goat). Épp a pénztár előtt tanakodtunk, hogy akkor most egyesített belépőt vegyünk 20+ dollárért vagy küllö-külön, az egyes 'látványosságok' belépési díját fizessük ki, amikor az a csodálatos ötletünk támadt, hogy megkérdezzük a helyi tanácsadót személyzet egyik tagját. Odaléptünk egy hölgyhöz, aki már a puszta jelenlétünknek is egyből nagyon megörült, hát még annak, amikor megtudta, hogy milyen messziről érkeztünk. Szerencsére azon az apróságon, hogy Sanyi nem szereti a country zenét (én sem, de jól titkoltam) ÉS Tennessee-ben lakik gyorsan túltette magát. Elmeséltük neki, hogy mit is csinálunk mi voltaképp Ámerikában, valamint a látványosságokról faggattuk. Ő természetesen készségesen válaszolt és a legnagyobb meglepetésünkre, miután félrehívott minket, két ingyenjegyet adott nekünk ajándékba (otthon mi miért pont az ellenkezőjét, a maximális legombolást, csináljuk vajon a külföldiekkel; hiszen mindenki gondolom tisztában van azzal, hogy a legegyszerűbben és leggyorsabban úgy találkozhat ellenőrrel, hogy idegen nyelven megszólal a 4es6oson, nade hagyjuk ezt most).

Miután megkaptuk az all-in belépőnket hirtelen a bőség zavara tört ránk: bárhova mehettünk, szóval jól meg kellett gondolnunk, hogy miként osztjuk be az időnket. Majdnem mindent sikerült megnéznünk, sajnos a skyride-ról lemaradtunk mert félretájékoztattak minket a zárási idejével kapcsolatban. De voltunk nézelődni (ezt Sanyi élvezte leginkább), ugrálni, vonatozni (télapós mesével megspékelve), megnéztük a 4D-s mozi animált Tom Hanks-szel(...) és ugyebár a Télapóval is fényképezkedtünk egyet (a Coca-Cola medvét nem láttuk pedig a környéken honos)!

Estére kellemesen elfáradtunk, pedig az igazi attrakciók csak ekkor következtek: a falra vetített lézershow (ejtsd lézersó), a híres-nevezetes Snow Angel Show (újabb só) és a zárórai tűzijáték! Volt minden, amit a nép kívánhat: zene, vers, ének, ujjongás, műhó, varázslat(?); cirkusz minden korosztálynak. A műsor végeztével természetesen mindenki elégedetten távozott. Meg kell hagyni, a szórakoztatáshoz tényleg nagyon értenek és hihetetlen, hogy ugyanezt a körítést (sót?) gyakorlatilag bármilyen más 'látványosság' köré oda tudják rittyenteni.

Hát nagyjából ennyi, tudom többet ígértem, de már olyan régen volt, és annyi minden történt azóta, hogy inkább azzal foglalkozom.